Malomsok korábban Győr és csatolt megyékhez, jelenleg pedig Veszprém megyéhez tartozó település. A Kisalföld déli peremén, a Rába, Marcal és ezeket tápláló folyók ölelésében fekszik Pápa – Győr és Pápa – Csorna közlekedési utak között. Közvetlen szomszédjai nyugatról Marcaltő, kelet felől Csikvánd, délről Takácsi, északról Sobor, melytől a Rába folyó választja el. A település 1325-1760 között egységes falu az ómalomsoki falurész helyén, majd 1760-1950 évek között Ó- és Újmalomsok néven két önálló település, végül az 1950. szeptember 6-án életbelépő belügyminiszteri rendelet alapján Malomsok néven egyesített község, mely Pápa várostól 16 km, Győr várostól 35 km távolságra helyezkedik el.Malomsok kialakulása és nevének változásai:

Eddig kialakult gyakorlat szerint településeink létrejöttének terminusaként azt az évet fogadják el, amelyekben okleveles adatként először szerepel. Így fogadhatjuk el Malomsok esetében is, annak ellenére, hogy e falu kialakulása évszázados, esetleg több évtizedes folyamat eredménye lehetett. Olyan is előfordulhat, hogy e falut említő korábbi oklevelek is léteznek, melyek meglétéről azonban eddig nincsenek ismereteink.

Malomsok nevét említő első oklevél Károly Róbert uralkodása idejéből ismert. Az 1325-ben keletkezett oklevél POSSESSIO MULUNSUK, azaz malomsoki birtok néven említi a települést. Később több középkori és későbbi oklevél az elsőhöz hasonló, de nem azon os névformában említi Malomsokot egészen az 1950. évi községegyesítésig. E névváltozásokat a mellékelt táblázatból érzékelhetjük.

Malomsok nevének eredete és jelentése:

Malomsok nevének eredetére és jelentésére nézve több feltevés is ismert.

Az évszázados hagyomány malmok /vízi – vagy vízen úszó gabona vagy/és sóőrlő malmok/ létezéséről származtatja a falu nevét. E feltevést erősíti számos forrás, mely az elmúlt évszázadokból fennmaradt az utókorra.

Miután ismételten napirendre került a Rába folyó megzabolázása, a Rábaszabályozó Társulat az l870-es években a Rába tervezett gátrendszerén belülre, vagyis a hullámtérbe kerülő malmokat egyezség alapján megvásárolta és valamennyit lebontatta, mivel gátrendszerük akadályozta a víz szabad folyását. Ekkor vásárolták meg, s pusztulhatott el az ómalomsoki kertek alatt üzemelő utolsó malomsoki vízimalom is, melynek vasszerkezeti maradványai még a legutóbbi időkben is megtalálhatók voltak közvetlen a Rába töltésen kívül.

A mellékelt táblázatban felsorolt valamennyi névalak második, utolsó szava: egy suk, vagy sok, mely önálló névként is szereplő régi kifejezés, ennek értelmezésére az alábbi feltevések érdemelnek figyelmet:

Zömében a „sok vagy „suk” szóban a „falu”-val azonos vagy rokonértelmű kifejezést kereshetünk. A sok vagy suk szónak a falu jelentésén kívül a régi nyelvben volt még egy másik jelentése is: sok = sokadalom, sűrű, sűrűség, rengeteg, mely talán erdőségre, erdőrengetegre is vonatkoztatható. A sok vagy suk tehát bozótos, erdős sűrűséget is jelenthetett, mely illik a régi Malomsokra. Ugyanis a falut körülvevő szabályozatlan s kialakított meder nélküli folyók szabadon csatangoltak, és e vizektől szabdalt hatalmas árterületet idővel benőtte a vizet kedvelő fűz, nyár, éger és más fafaj, mely szinte beláthatatlan és bejárhatatlan erdőséget, sűrűt alkotott. /Pais Dezső: „Sok” mint falunévképző = Magyar Nyelv, 1914. 255-259./

MALOMSOK NEVÉNEK VÁLTOZÁSAI:

Év Megnevezés Név Forrás

1325 possessio Mulunsok Hazai Okmánytár, III. 76.

1359 possessio Malusuk Hazai Okmánytár II. 107.

1359 possessio Molonsok Hazai Okmánytár II. 107.

1407 Molunsok DL 9299

1458 Malomsok Pannonhalmi főapátság lt. L. Zzzz.

1462 Malomsok Hazai Okmánytár IV. 405.

1760 /?/ Ómalomsok/ Pesty Frigyes helynévtára, 1864.

Újmalomsok

1950.IX.06. Malomsok

Malomsok pusztulása

Források említik, hogy 1242-ben a tatár hordák elpusztítják Ponyvádot a környék egyetlen, már István király korából ismert települést. Adataink vannak arról is, hogy Győr és Pápa várának török kézre kerülése idején Győr és Veszprém megyei falvakban nagy pusztítást végeztek az ellenséges hadak. Ismert, hogy l594-ben Malomsokot is a pusztult falvak között találjuk.

Az előbbieknél több adat áll rendelkezésünkre a Bécs ellen vonuló seregek pusztításáról. 1683-ban a török seregek mintegy harmada Pápáról Csorna felé vette útját, így a szomszédos Marcaltőn áthaladva segédhadai nemcsak érintették Malomsokot, hanem azt fel is dúlták.

A török hadak elől a lakosság egy része, főleg az asszonyok és gyerekek a keszői várba menekültek, mások a Marcal mocsaras árterén át a mai újmalomsoki falurész helyén lévő, magasabb fekvésű erdőrengetegben kerestek menedéket. A férfinép azonban megbújva a házaik körüli bozótosban, helyben maradt.

A török-tatár seregek l683. évi pusztításával vette kezdetét az ősi falu elhagyása, és lakóinak áttelepülése a Marcal ártere által védettebb helyen fekvő újmalomsoki falurészbe, ahol l760 táján már önálló falu alakult Újmalomsok néven, míg a régi falu Ómalomsok nevét vette fel.

Az említett hadjárat után az új falurészbe menekültek, az árvízveszélytől mentes, dombos földet művelésbe vették, s erdőirtással gyarapították. Mivel a földművelőknek bajos volt a hidak nélküli Marcal vizén átjárni, földjeiket művelni, ezért a hadjárat után sem tértek vissza, hanem véglegesen áttelepültek. Ebben természetesen a félelem is közrejátszott, mert az idegennek járhatatlan mocsaras vidék biztonságot jelentett számukra.

A falu határában két középkori település is volt. Egyik: Szente falu, amely a XIX. században néptelenedett el. A másik: Ponyvád. Utolsó birtokosa l945 előtt Teleki Pál volt. Az épületeket – szeszgyár, kisméretű, klasszicista jellegű kastély, lakóházak, istállók – az 1970-es években már teljesen lebontották.

Malomsok község címere

Pajzsderékon, fekete partok között három hullámos ezüst pólyával vágott doborpajzs, a

felső és az alsó rész hasítva.

Első zöld mezejében három leveles arany búzakalász lebeg.

Második mezeje szintén hasított, a jobboldali vörös mezőben félbevágott, lóhere

végződésű arany latinkereszt, a baloldali zöld mezőben félbevágott ezüst Luther-rózsa, ezüst

sziromlevelekkel, a vörös szívben ezüst latinkereszttel.

A harmadik, kékkel és vörössel vágott mezején balra álló, hármas ezüst agyar.

Vörössel és ezüsttel vágott negyedik mezejében váltott színű, nyolcküllős fekete-ezüst

malomkerék.

A pajzs fölötti zöld szalagon a község neve arany betűkkel: „MALOMSOK” .

A pajzsot stilizált zöld olajágak övezik.

---